Vámosatya, református templom

A település eredeti nevét (Atya) személynévből képezték, 1289-ben szerepel először oklevélben. A falu papját 1321-ben említik. A település Vámos jelzőjét a szatmári Atya községtől való megkülönböztetés miatt kapta. A falu templomát Szent György tiszteletére szentelték, 1565 körül lesz a reformátusoké.

Az épület szentélye keletelt, egyenes záródású, a falu központjában találjuk. Hajója téglalap alaprajzú, ehhez egyenes záródású, négyzetes és alacsonyabb szentély kapcsolódik. A sarkokat, kivéve az északkeletit, szépen faragott kváderkövekből építették. A szentély keleti és déli falán egy-egy keskeny, csúcsíves záródású ablak nyílik. A keleti ablakon vörös színű festés van. A hajó déli falán három ablak nyílik, az egyik egy körablak, és a déli falon találjuk a templom bejáratát. A nyugati fal tengelyében is találunk egy kőkeretes kaput.

A belsőben a fatáblás, 1769-ben készült síkmennyezettel ellátott hajót csúcsíves diadalív választja el a szentélytől.
A szentélyt kőbordás boltozat fedi, címerpajzsos zárókövén a Gutkeled nemzetség címerét látjuk. A délkeleti bordaindítás stilizált fejet ábrázol. Az északi falon kőkeretes sekrestyeajtót, mellette csúcsíves szentségtartó fülkét találunk. A déli falban ülőfülkét alakítottak ki.

Az oldalfalakat egységesen fehérre meszelték, néhol a helyreállítás bemutatta a református korban készült díszítőfestést. 
A templomot 1971-ben kezdték kutatni, az ezt követő helyreállítás igyekezett minden fontos építészeti részletet bemutatni. 
A templomon több építési szabálytalanság található, ennek ellenére a kutatók álláspontja szerint egy építési periódusban épült, valószínűleg a Gutkeled nemzetség Farkas ágának tagjai birtoklása idején, 1289 és 1334 között.

A környéken több hasonló alaprajzi elrendezésű, egyenes záródású szentéllyel, kőbordás keresztboltozattal ellátott templomot találunk, ilyenek Csaroda, Márokpapi és Lónya templomai. A határ túloldalán, a kárpátaljai részen Nagybégány és Técső templomai is ebbe a csoportba tartoznak. Korábban feltételezték, hogy az említett templomok egymással szoros kapcsolatban lévő mesteremberek alkotásai. Ha ez nem is biztos, a templomok rokonsága feltűnő, és a templomút turisztikailag is szerencsésen kapcsolja össze középkori építészetünk e fontos emlékeit.