Baktalórántháza, római katolikus templom

A falu a középkorban a Baktai család birtoka volt. Első okleveles említése 1317. A templom, illetve a falu nem szerepel a pápai tizedjegyzékben (1332-1334), tehát a templom nem épülhetett a fenti időpontnál korábban. A valószínű építési idő 1340 körül lehet, az építtetőt a Baktai család tagjai között kell keresnünk.

A legelső építési periódusban épült templom síkmennyezetes hajóból és a hozzá kelet felől félköríves diadalívvel csatlakozó, négyzetes, dongaboltozattal fedett szentélyből állt. A hajót és a szentély sarkait átlós támpillérek erősítették. A szentély keleti falát két résablak töri át. A hajó nyugati falának tengelyében egy reneszánsz tagozatos kőkeretes ajtó található. A szentély északi falában csúcsíves szentségtartó-fülkét alakítottak ki.

A templom falazatát különböző színű téglák alkotják, ezek többsége vörös, de vannak fekete és zöldmázas felületet mutató darabok is. A 2009. évi kutatás során előkerült a szürkés színű középkori vakolat maradványa is.
A templom a XVI. század második felében került a protestánsok kezére, a katolikusok 1731-ben kapták vissza. Ekkor történt a templom nyugati irányú meghosszabbítása és a torony emelése. Az elbontott középkori nyugati hajófalból kiemelt reneszánsz kapuzatot a torony keleti falában helyezték el. 1856-ban újították föl a templomot, elbontották a támpilléreket és új ablaknyílásokat alakítottak ki.

A baktalórántházai római katolikus templomban 1962-ben kezdődtek meg a helyreállítási munkálatok, ekkor találták meg a keleti szentélyfalon a Keresztrefeszítés-falképet.  Ezt később eltakarták az oltárképpel, így az a legutóbbi időkig nem volt látható és nem voltak ismertek a szentély rejtett kincsei. A falképek teljes feltárására egészen 2010 nyaráig várni kellett, a feltárás során azonban a szentély egész felületén káprázatos falképegyüttes került elő a vakolatok alól. A szentély mellett a hajó falain is sorra kerültek elő a szebbnél szebb falképek. A restaurálás 2012-ben zajlott, így pompás freskóegyüttes vált láthatóvá. A restaurálás koncepciója az volt, hogy minden eredeti részletet láthatóvá tegyenek, és a kiegészítés a legkevésbé se zavarja a gótikus festmények élvezetét. Ennek eredményeként a 2012 év talán legfontosabb és legjobban sikerült magyarországi restaurálása történt Baktán.

A keleti szentélyfal középső képmezőjében a megfeszített Krisztust festették meg, a kereszt alatt Máriával és Szent János evangélistával. A keleti szentélyfal alsó képregiszterében Szent Erzsébet legendájából látunk egy jelenetet. A szentélyboltozaton a mandorlába foglalt Krisztus látható, a másik képen Szűz Máriát és a kis Jézust ábrázolták. A hajó északi falán Szent László koronázását láthatjuk, a déli falon Szent Ilonát festették meg a kereszttel. A diadalív északi oldalán Szent Dorottya legendájának részlete maradt fönn. A falképek a XV. század elején készülhettek.